2020. június 28., vasárnap

Ed James - Érzéketlenül (recenziós értékelés)



Sziasztok, könyvmolyok!



Kiadó: ÁLOMGYÁR KIADÓ
Oldalak száma: 396
Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
Súly: 370 gr
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2020
Fordító: Laik Eszter

Kedvenc idézetem:
"Palmer, a körforgalomban zajlott rövid csevegésen kívül, az egész utazás alatt a füzetébe irkált, Corcoran pedig minden szempontból végiggondolta magában az ügyet. És amikor belehallgatott a rádióba, vagy rémes zene szólalt meg benne, vagy az esettel kapcsolatos spekulációkról beszéltek. Az ő esetével kapcsolatban. Vagy inkább az ő esetükkel."

A könyv fülszövege: 
"Hat héttel eltűnése után váratlanul megtalálják Sarah Langtont - félig beszámíthatatlanul, kis híján halálra éheztetve. A rendőrség megpróbál válaszokat találni, de semmi nyom, amin elindulhatnának.
Amikor egy újabb eltűnt személy kerül elő több hónapnyi elzártság után, lassan kirajzolódik a borzalmas kép: egy torz lelkű ragadozó az őrületbe kergeti áldozatait.

Corcoran őrmester, akit még egy korábbi ügy kísértete nyomaszt, és dr. Marie Palmer vezető kriminálpszichológus együtt fognak hozzá, hogy megtalálják a kapcsolatot az áldozatok között, és megfejtsék minden rejtélyek leghalálosabbikát. Amikor egy újabb nőnek vész nyoma, megkezdődik a versenyfutás a percekkel..."



Mivel én nagyon szeretem a thriller műfajú könyveket, így ehhez a könyvhöz is nagyon sok reményt fűztem. Láttam, hogy pár igazán híres írónő mennyire kedvelte a történetet, így bizakodva láttam neki. De sajnos csalódást éreztem szinte végig, miközben a történetet olvastam.

 

Sajnos az elején, egészen a feléig semmi sem történt. Szó szerint, semmi!

Vártam, hogy esetleg lesz egy kis izgalom, egy kis borzongás, de minden elmaradt, amit az ember elvárna ettől a műfajtól. Leginkább csak a nyomozásba láthattunk bele, illetve egy- két részlet erejéig az elrabolt szereplők életébe is. Még csak nem is lett volna baj, ha a nyomozás folyamatát követhessük végig, ha nem lett volna végig egy hatalmas kérdőjel a nyomozókban és a pszichológusban, ami miatt bennem is csak az volt és így egy cseppnyi teóriát nem tudtam gyártani, mert az író egy kis morzsát sem akart dobni, amiből kiindulhattunk volna.

Szerettem volna legalább a szereplőket szeretni, de annyi értelmetlen mellékszereplőt tuszkolt bele a történetbe, hogy mire átéreztem volna egy-egy szereplő érzéseit és megértettem volna a gondolatait, addigra következett egy újabb ugrás. Valamennyire megértem, hogy egy nyomozáshoz ennyi szereplőre van szükség, de kérdem én: egy kisgyerek szemszögét miért kellett leírni, ha utána említést sem tesznek többet a gyermekről?

A főnyomozó, Corcoran őrmester mellett dolgozott egy kriminálpszichológus is, dr. Marie Palmer, akinek sok szerepe nem volt a történetben. Totálisan értelmetlennek találtam a nő szerepét, mert bár szimpatikus volt, de még sem tett bele semmit a nyomozásba. Egész idő alatt csak azt hajtotta, hogy nem érti és nem tudott semmit.

 

Ezen kívül én kicsit ferde szemmel néztem azt, hogy egy napot 100 oldalon keresztül írt és ebben a majdnem 100 oldalban szinte semmi sem történt, csak kocsikáztak főszereplőink egyik helyszínről a másikra. Ez az időintervallum pedig még inkább felbosszantott! Volt, hogy egy oldal sem volt arról, hogy hol járnak, hanem ugrott 15 percet és máris helyszín változás történt. Szerintem ezt egyszerűbben is meg lehetett volna oldani és nem kellett volna mindenhova időt írni.

A könyv végét élveztem, mert végre történt valami, de akkor aztán egyszerre annyi minden - hozzáteszem, hogy egy nap alatt -, hogy alig bírtam feldolgozni az eseményeket. Amikor David – az egyik eltűnt lány apja - elmesélte, hogy mi történt évekkel ezelőtt, ekkor már tudtam, hogy lesz egy nagyobb csavar és nem az lesz az elkövető, akire ők nagyon számítanak. Tehát amilyen kusza, értelmetlen volt az eleje, olyan kiszámítható lett a vége. Ezt nem kifejezetten rosszból mondom, hiszen mint mondtam; a végét igazán élveztem.

 

Összefoglalva így hát azt nem mondom, hogy nagyon borzalmas volt, mert elolvastam és néhány részt élveztem is, de nem adott akkora élményt, amekkorát szerettem volna.

Ezt a könyvet leginkább olyan olvasóknak ajánlanám, akik még csak most ismerkednek ezzel a műfajjal és nem rajonganak a túl hátborzongató könyvekért. Illetve akik kedvelik a krimiket, mert számomra ezt egy gyengébb kriminek felelt meg.

 

A történet 5/3,5-ot kap tőlem, míg a borítónak jár az 5/5.

Szerintem egy ilyen borítóval lehet csak igazán felkelteni az olvasó figyelmét. 


Nagyon köszönöm a recenziós példányt az Álomgyár Kiadónak! A linkre kattintva ti is megvásárolhatjátok ezt a könyvet.



Nagyon köszönöm, hogy elolvastátok az új bejegyzésemet és hogy itt voltatok velem.
Ha érdekelnek más posztjaim is, akkor ne felejts el követni Instagramon.

Vanda

2020. június 13., szombat

Cat Patrick - Forgotten (Úgy is elfelejtem)



Sziasztok, könyvmolyok!



Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ
Oldalak száma: 280
Borító: KEMÉNY TÁBLA
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2012
Fordító: Cziczelszky Judit

Kedvenc idézetem: "Kedves London!
Először is, horkolsz.
Hallottam, amikor anyukád elhagyta a házat, úgyhogy sikerült elmenekülnöm, anélkül, hogy észrevett volna. Hamarosan visszatérek egy kis kávéval, és hivatalosan is bejelentem, hogy itt vagyok. Ha esetleg visszajönne időközben, talán elmondhatnád neki, hogy engem Vársz, csak hogy tudja, kibékültünk."

A könyv fülszövege:
"Minden éjjel, miközben a tizenhat éves London Lane alszik, az aznapi események törlődnek az elméjéből. Reggelre csupán a jövőjére „emlékszik”. A lány megszokta már, hogy az előző este írt jegyzetei és egy bizalmas barátnő segítségével éli túl a napot. A dolgok azonban a fejük tetejére állnak, amikor az iskolában feltűnik egy új fiú. Luke Henry nem olyasvalaki, akit az ember csak úgy elfelejt, ugyanakkor – bárhogy is próbálja – London nem találja őt az előtte álló történések emlékképei között.
Amit előre lát, az viszont egyre nyugtalanítóbb. Rájön, hogy ideje utánaeredni a múltnak, amit folyamatosan elfelejt – még mielőtt elpusztítaná a jövőjét."

Sajnálom, de nem tetszett annyira, amennyire vártam. Mivel sokan írták, hogy nagyon jó és hogy mindenképp megéri elolvasni, így sok elvárásom volt, talán ezért is csalódtam akkorát, amekkorát.

Az eleje tényleg tetszett, de már akkor is éreztem, hogy hiányzik belőle valami. Egy kis izgalom akár, de ez - számomra - nem történt meg. Aztán ahogy haladtunk az idővel történt egy-két dolog, ami talán feldobta volna a történetet, hogy ha az írónő tovább viszi azt az eseményszálat és nem ugrik át másnapra. Az egyetlen eseményszál, amit továbbvitt az az a bizonyos leleplezés, amikor London rájött, hogy Luke tudja, hogy Ő minden nap elfeledkezik róla. Bár kettejük háttérsztorija, a megismerkedésük tetszett és aranyos volt. Tetszett, hogy Luke még azok után is kitartott mellette, hogy tudta a lány nem emlékszik semmire a kapcsolatukból.

A főszereplő, London nem fogott meg, sőt teljesen irritált a viselkedése. Ahogy az anyjára förmedt, hogy elhanyagolta a barátnőjét és hogy annyira megbízott az ismeretlen Luke -ban. Értem én, hogy látta a jövőt, de arról a srácról semmit sem látott, akiben mégis megbízott. Még a szakítás után is, amikor újra "találkoztak", pedig akkor még csak semmit nem is írt róla, mivel szándékosan szerette volna elfelejteni! Szerintem tehát ez a szerelmi szál nagyon el lett kapkodva.
A másik dolog, hogy hogyan váltott át a történet hirtelen egy kis “krimibe”? Mármint konkrétan nem az volt, de én nagyon úgy éreztem, hogy azt próbálja beletuszkolni - szó szerint - az írónő. Nekem nagyon erőltettetnek tűnt ez a része is. Illetve nagyon nem tetszett, hogy arra várt mindenki, hogy esetleg London kitalálja és segít megoldani a Jonas -sal kapcsolatos nagy rejtélyt. Titkon még a rendőrök is arra vártak, hogy a lány majd valamilyen oknál fogva vissza emlékszik - miközben 10 éven keresztül semmire sem emlékezett! - valamire és azt a nyomot fogják követni. Meg egyébként is; totál lezáratlan maradt a történet. Nem éreztem azt, hogy a végének lenne e bármi értelme. Mármint London emlékszik rá, hogy hamarosan találkozni fog az elrabolt öccsével, de konkrétan az egész sztorinak hirtelen lett vége.
Hogy ha talán lett volna második része a történetnek, akkor biztosan jobban meg tudtam volna érteni a végét. De így egyszerűen csak egy hatalmas kérdőjel maradt benne... 

Összességében tehát kellemes olvasásnak nem mondanám, túl kapkodósnak annál inkább, de egyszer olvasósnak megfelelt. Azért nagyon sajnálom, hogy nem nyerte el a tetszésemet!

Ki az aki olvasta már?

Nagyon köszönöm, hogy ha elolvastad és ha hagysz nekem egy kis visszajelzést megjegyzésben.
Vanda

2020. június 7., vasárnap

Sebastian Fitzek - A terápia



Sziasztok könyvmolyok!




Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ
Oldalak száma: 280
Borító: KARTONÁLT
Súly: -
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2017
Fordító: Szakál Gertrúd

Kedvenc idézetem:
A remény olyan, mint az üvegszilánk a talpadban. Amíg a húsodba vág, addig minden lépésnél fájdalmat okoz. De ha kihúzzák, vérzik ugyan egy darabig, és az is eltart egy ideig míg begyógyul, de a végén mégis tudsz járni.


A könyv fülszövege:
Nincsenek tanúk, nincsenek nyomok, nincs holttest. A híres pszichiáter, Viktor Larenz lánya, Josy rejtélyes körülmények között eltűnik. Hollétére nem derül fény. Négy évvel később: Viktor egy nyaralóba vonul vissza, hogy feldolgozza a történteket, de egy napon ismeretlen nő kopogtat az ajtaján. A nőt kényszerképzetek gyötrik, melyekben újra meg újra megjelenik egy kislány, aki Josy-hoz hasonlóan nyomtalanul eltűnik. Viktor beleegyezik, hogy kezelni fogja a nőt, de a terápia egyre inkább drámai hangvételű kihallgatássá fajul...

Jó pár nap eltelt, mióta befejeztem, de a gondolataim erről a könyvről még mindig elég kuszák. Mármint nem a rossz értelemben, mert természetesen tetszett és sok rosszat nem tudok róla mondani, viszont az egész könyv során olyan érzésem volt, hogy ebből mit tudnak kihozni a végére?


A történet alap sztorija tetszett.
A pszichiáter lánya eltűnik és 4 év után sincs semmi hír róla. Ezt a férfi nem tudja feldolgozni és Parkum szigetére utazik a kutyájával. A szigeten mindeközben nagy vihar kezd tombolni. Itt még minden szép és jó, viszont már a vihar résznél éreztem, hogy hasonlít valamire a történet. A felvilágosodásom után rájöttem, hogy nemrégiben láttam egy hasonló filmet, Viharsziget címmel. Kicsit tehát koppintásnak éreztem ezt a részt.
Aztán egy nő jelenik meg a férfi ajtajában, aki segítséget kér tőle. Arra kéri, hogy kezelje a skizofréniájával. Anna írónő, akinek életre kelnek a történetben leírt szereplői.
A könyv közepe-vége fele volt valamilyen említés a nő nevéről, ami miatt már lehetett volna sejteni valamit. „Tükörnév” – említette Viktor Larenz. Nekem ez is gyanúsnak bizonyult kicsit, hogy miért volt ilyen gondolata a nőről. Aztán valahogy még is átsiklottam ezen, mert annyira nem szeretek teóriákat gyártani, hogy aztán magamba nehogy lelőjem a csattanót. Tehát igen, átsiklottam rajta.
Az volt a másik érdekes dolog, hogy így utólag nézve teljesen egyértelmű, hogy a problémát más fejében kell keresni, mintsem a skizofrén nő fejében. De én erre egy cseppet sem gondoltam akkor és próbáltam rájönni Viktorral együtt, hogy Annának mi köze lehet a kislány eltűnéséhez.
A másik dolog, ami picit furcsán jött le, de nekem még sem volt eléggé gyanús, hogy Isabelle – Josy édesanyja – hogy volt képes olyan hamar munkába állni? Hiszen a kislány még nem tűnt el olyan régóta, Ő mégis olyan hamar visszaállt a munkába.
Aztán jött a történet vége, ahol azért már Viktor rájött a dolgokra, az összefüggésekre – és itt tulajdonképpen meg is szakadt a dolog. Vége szakadt a Parkumban történt dolgoknak és teljesen más következhetett. Amire nem számítottam, tehát ezért sem éreztem azt, hogy a történet maga elcsépelt lenne, míg, ha más úgy is gondolja.

Tehát, hogy az összegző ne maradjon ki belőle: úgy gondolom, hogy a történet – a koppintás ellenére is – jó volt, nagyon élveztem, hogy ide-oda rángatta a gondolataimat. A végével nem vagyok megelégedve, de összességében élveztem és csak ajánlani tudom a kezdő thriller-olvasóknak.

Ki olvasta már a könyvet?


Köszönöm, hogy ha elolvastad az értékelésemet és leírod róla a véleményed megjegyzésben.

Vanda

2020. május 24., vasárnap

Olvasási szokások (book tag)


Sziasztok könyvmolyok!


A mai blog bejegyzés egy book tag lesz, amire Alizbooks hívott ki. Ha gondoljátok, akkor csekkoljátok le a blogját, nagyon szuper bejegyzéseket oszt meg ő is! 
Általában sok book tag kihívásokat látok blogokon, moly-on vagy éppen az Instagramon is, bár engem még nem nagyon hívtak ki ilyenekre, így ennek most nagyon örültem. Köszönöm, Aliz!


1.) Van külön olvasókuckód?
Igen. Van amikor bele ülök a kis fotelomba és ott olvasok, de a legtöbb esetben inkább az ágyamon szeretem eltölteni ezt az időt.

2.) Hogyan jelölöd, hogy hol tartasz a könyvben? Könyvjelzők vagy papírfecnik?
Kizárólagosan minden esetben könyvjelzőt használok, viszont ha gyorsan kell letennem és tudom hogy folytatni fogom hamarosan, akkor van amikor csak a telefont csúsztatom a könyv közé vagy egyszerűen csak lefordítom.

3.) Mindig el kell jutnod egy fejezet végéig, vagy letudod tenni bárhol?
Régen csak akkor voltam hajlandó letenni, ha befejeztem az adott fejezetet, de mostanában azért ez már nem mérvadó és leteszem akár a párbeszéd közepén is. Bár azért jobban szeretem, ha sikerül befejeznem a fejezetet, tehát ha nem sürgős akkor utána teszem le.

4.) Szoktál nassolni vagy inni olvasás közben?
Igen. Elég sokszor van, hogy olvasás közben eszek chipset, csokit vagy akármit, amivel tudom, hogy nem kenem össze a könyvet. Innivaló pedig szinte mindig van mellettem.

5.) Szoktál zenét hallgatni, esetleg tévét nézni olvasás közben?
Zenét szoktam, bár nagy ritkán, mert van amikor nagyon eltereli a figyelmemet. Tévét nézni pedig sosem szoktam, zavaró tényező számomra.

6.) Egyszerre hány könyvet szoktál olvasni?
Van amikor csak egyet, de volt már hogy 4 megkezdett könyvem is volt. Általában eltérő műfajban olvasok, így - mint például most is - olvasok egyszerre romantikus és fantasy könyveket. Ezek mellett sok esetben pszichothrillert is szoktam még olvasni.

7.) Otthon vagy máshol olvasol szívesebben?
Természetesen otthon, a megszokott, nyugodt környezetemben szívesebben olvasok, de szeretek utazás közben zene mellett is olvasni - vagy éppen a munkahelyemen is szoktam, amikor van pár szabad percem rá.

8.) Hangosan vagy csak magadban olvasni?
Ha nehezebbnek ítélem meg a könyv nyelvezetét, akkor szeretem hangosan is kimondani a szavakat, mondatokat. De általában azért magamban olvasok.

9.) Szoktál előre olvasni vagy kihagyni oldalakat?
Nem! Semmi esetben sem, még hogyha a könyv unalmas is vagy egyszerűen nem szeretem a történetet. Előre olvasni sem szoktam, nem értem azokat akik a könyv utolsó mondatát elolvassák... csak két eset történik nálam, ha nem tetszik a könyv - vagy egyszerűen félre teszem vagy ennek ellenére is végig olvasom.

10.) Megtöröd a könyvek gerincét vagy úgy vigyázol rájuk, mintha újak lennének?
Sajnos néha megesik, hogy megtörik a könyv gerince, de azért legtöbb esetben vigyázok arra, hogy ez ne történjen meg. Egyébként pedig nagyon dühös vagyok magamra olyankor, mikor ez megtörténik!

11.) Szoktál írogatni könyvekbe vagy ki vagy magától a gondolattól is, hogy firkálj beléjük?
Őszintén megmondom, hogy engem még az írói aláírások is kicsit idegesítenek. Mármint persze, remek dolog, hogyha egy kedvelt író vagy írónő dedikálja a könyvet, de esküszöm, hogy nem szeretem, ezért sosem voltam még dedikáláson. Persze ennek ellenére van 1-2 dedikált könyvem, amiket becsben tartok, de SOHA nem firkálnék bele semmit.

12.) Olyan ember vagy, aki elhajítja a könyvet a szoba másik sarkára, ha nagyon idegesítő regényt olvas?
Hogy mi? Van olyan, aki megteszi ezt? Nem! Egyértelműen sose hajítanám el a könyvet még az ágyra sem, nem hogy a szemközti falnak!

13.) Ha szembejön veled egy ismeretlen szó, akkor azonnal rákeresel?
Nagyon ritka eset, de ha van ilyen akkor igen, rögtön szeretem tudni, hogy mit jelent az a szó.

14.) Mit olvasol most?
Egyszerre több könyvet is olvasok: Nemrég kezdtem el Göndics Vivien - Gondolatok és Kapcsolatok című könyvét, ami sajnos eddig nem kötött még le, így picit félre tettem és elkezdtem a nemrég megjelent Melanie Harlow - Mindig van tovább című könyvet. Illetve hamarosan kezdek egy fantasy témájút is - ha minden igaz.


15.) Milyen könyvet vettél legutóbb?
Egy pillanatig el kellett gondolkoznom, mert a hónapban megint elég sok könyvet vásároltam... de a legutolsó, ami meg is érkezett az a Grisa trilógia Leigh Bardugo írónőtől. Persze még úton van öt darab könyvem.

16.) A sorozatokat vagy az egyrészes könyveket szereted jobban? 
Ez leginkább a hangulatomtól függ. Van, amikor inkább az egyrészes könyveket preferálom, de legtöbb esetben a sorozatok a kedvenceim, bár abból is szokott elég lenni, ha túl hosszú.

17.) Van olyan könyv, amit mindig előrehozol és szeretettel ajánlasz mindenkinek?
Sok olyan könyv van, amit ajánlok mindenkinek, de ezek általában a túl hype-olt és "Mindenki ismeri" fajta könyvek. Nemrég viszont elolvastam egy olyan könyvet, ami idén jelent meg és még sem olvasták olyan sokan. Erről megtalálhatjátok a recenziós értékelést is a blogon. A könyv címe: Beth Morrey - Az igaz szerelem nem öregszik. Amióta elolvastam nem bírom kiverni a fejemből, olyan hatással volt rám. Szeretettel ajánlom mindenkinek!


Én nem hívok ki senkit, viszont remélem megcsináljátok majd a blogotokon, akár az Instagramon vagy a moly-on. Ha megcsináltátok, csak jelöljetek meg benne.
Instagram: _justreadwithme_
moly.hu: _justreadwithme_


Köszönöm, ha végig olvastad és hagysz egy megjegyzést is nekem,
Vanda

2020. május 17., vasárnap

Beth Morrey - Az igaz szerelem nem öregszik (recenziós értékelés)



Sziasztok könyvmolyok!



Kiadó: ÁLOMGYÁR KIADÓ
Oldalak száma: 432
Borító: KEMÉNYTÁBLA
Súly: 470 gr
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2020
Fordító: Varga Csaba


Kedvenc idézetem:
“Kettőnk kapcsolata csodálatosan egyszerű és közvetlen. Hiányoznak belőle a sötét titkok, vagy az egyenlőtlen elvárások. Mind a kettőnknek szüksége van valamire a másiktól, és mindketten adunk is valamit egymásnak. Mindeddig csodálatosan előnyösnek bizonyult ez a kapcsolat.“



Őszintén elmondom, hogy az elején picit megijedtem, hogy negatív értékelést kell írnom a könyvről. A fülszövegét elolvasva gondolkoztam rajta, hogy biztosan el szeretném e olvasni, de végül úgy döntöttem, hogy egy próbát megér és semmit sem veszíthetek. Úgy érzem, hogy nagyon jól tettem, hogy végül megpróbálkoztam ezzel a könyvvel, mert nagyon meg szerettem és minden egyes sorát élveztem. 

Az értékelésemet három részre szedve írom le, ezzel is kicsit jobban foglalkozva minden részlettel, ami fontos lehet. 

𝟷 öɴʏ ʙʀíóᴊᴀ öɴʏ íᴍᴇ
Úgy gondolom, hogy sok könyvmoly egy könyvet a borítója és címe alapján vásárol meg. 
Bár ennek a könyvnek a borítója figyelemfelkeltő és igazán érdekes, de a címe ijesztő lehet. Hiszen melyik fiatal szeretne “öregekről” olvasni? De senkit se ijesszen el ez a cím és az idősek a borítón!
Engem a borító is nagyon megfogott, szerintem gyönyörű ez a szín, bár azt hozzáteszem, hogy amúgy is szeretem ezt a rózsaszínes árnyalatot. Rajta a kis figurák imádni valóak, önmagukban összefoglalják, hogy miről és kikről szólhat maga a könyv. Bár úgy gondolom, hogy a címe annyira nem állja meg a helyét, mert a könyv középpontjában nem éppen a szerelem van, hanem egy idős hölgy - nagyon is érdekes - mindennapjai vannak részletezve, illetve leginkább a barátságokról és új dolgok megismeréséről szól. Tehát a borító és cím alapján nem biztos hogy megvásároltam volna, de mégis örülök, hogy a kezembe akadt, ebből is látszik hogy nem kellene első ránézésre ítélkezni.

𝟸 öɴʏ ғüʟsöᴠᴇɢ
“A világ mostanra nagyon megváltozott Missy Carmichael körül. A hetvenkilenc éves hölgy a lányával már jó ideje nem beszél, a fia és egyetlen unokája a világ másik felén, Ausztráliában él, nagy szerelme pedig már nincs mellette.
Missy sherry kortyolgatásával és a konyhája fényesre sikálásával tölti mindennapjait a hatalmas, üres házban, miközben újraéli a múltját, feleleveníti régi hibáit és féltve rejtegetett titkait. Az utolsó, amire Missy számít, hogy két vadidegen ember és egy gondjaira bízott kutya képes megváltoztatni tüskés természetét, és megmutatni neki, mennyi szeretetet tud még adni az életben. Az igazi szerelem nem öregszik keserédes humorával mély betekintést enged azokba a történetekbe, amelyekkel magunkat áltatjuk. Rávilágít arra, hogy egy vén csont is tanulhat még új trükköket, szeretni pedig sohasem késő.”

Egy könyv fülszövegét elolvasva dönti el az olvasó, hogy biztosan meg szeretné e vásárolni vagy inkább az üzletben hagyja.
Amikor a szemem elé került ez a könyv, akkor elolvastam én is a fülszöveget és tudtam, hogy el szeretném olvasni, hiszen annyira érdekesen hangzott. Nem sokat árul el a történetről, a szereplőkről, de mégis megmozgatja a fantáziánkat, el tudunk játszani a gondolattal, hogy mit rejthet ez a pár sor. 

𝟹 öɴʏ ᴛᴀʀᴛᴀʟᴍᴀ
Tehát, amely a könyvekben a legfontosabb - eltérve a borító és fülszövegtől -, az mindig a könyv tartalma!

Ezt a bámulatos könyvet bár én leginkább az felnőttek figyelmébe ajánlom, de azért nem feledkezhetünk meg arról, hogy a fiatalabb korosztály is ugyan úgy élvezheti. Én 20 éves fejjel végig izgultam a történetet, minden sorát élveztem és izgultam - illetve rettegtem is, hogy mi fog még történni, hiszen a legtöbb könyv tartalmaz egy nagyobb csavart. Ami itt is meg történt. Csak hogy erre a csavarra álmaimban sem gondoltam volna és annyira a lelkembe csapott, hogy alig bírtam könnyek nélkül tovább olvasni. 
A szomorú jelenetek ellenére olvasható szórakozásból is, hiszen tele van keserédes humorral, sok vidám pillanattal, de nosztalgiázás gyanánt is megállja a helyét az olvasni szerető felnőtteknek és a fiataloknak is. Ezek mellett pedig ott van az a probléma, amivel minden felnőttnek meg kell küzdenie az életben; az elmúlással. Hiszen egyszer minden időszak elmúlik, van aminek vége szakad. A gyerekek felnőnek, az emberek, s az állatok megbetegednek, majd meg is halnak. Sajnos ez az élet körforgása, de ez így is van rendjén.

Nagyon érdekes és elgondolkodtató volt olvasni, hogyan változik meg egy fiatal felnőtt élete, ha találkozik élete szerelmével, akivel vannak jó és vannak rossz pillanataik. Bár Missy leginkább az időskori pillanatai és élményeihez enged betekintést, a mindennapjait követhetjük nyomon, de azért néha mikor egyedül van, mi is kapunk egy-egy kis részletet fiatal koráról, a szerelméről, a szüleiről és arról, hogyan birkózott meg az anyasággal és a halállal. Idős és semmittevéssel teli pillanataiban előveszi a régi leveleket, fényképeket, amik oly’ kedvesek a számára.
Mind e közben ott van mellette kedvence - akit nem akart befogadni, majd elengedni sem -, Bobby, akivel megoszt mindent - a finom falatok mellett a kedvenc emlékeit is. Közösen megélnek sok mindent: együtt sétálnak a parkban, sok őrültségekben vannak benne. Ez az állat megmentette Missy életét a felbukkanásával.

Missy életében helyet kap még Sylvie, Angela és a kis Otis is - az a három személy, akik forgószélként lépnek be az életébe és ott is maradnak, mindenben segítik az idős asszonyt. Remek volt olvasni, hogy a fiatalabb korosztály nem gúnyolja ki és ítéli el az idős nőt, hanem amiben csak tudnak segítenek neki és ott vannak mellette a rossz pillanatokban, sőt a szórakozásokban is.
És nem utolsó sorban mindig ott van mellette a férje is, hiszen valóban így van: Az igaz szerelem nem öregszik. Az igaz szerelmet nem gyűri le semmi, még egy fránya betegség sem! 

Összességében tehát ez a könyv annyi mindenre megtaníthatja az olvasót, de leginkább arra, hogyan tanulj meg tovább lépni a dolgokon, elfeledni a rosszat vagy csak egyszerűen elfogadni a változást.


Nagyon köszönöm ezt az élményt Beth Morrey írónőnek és az Álomgyár Kiadónak!

Mindenkinek teljes szívemből ajánlani tudom és kívánom, hogy olyan élményt adjon nektek, mint amilyet én kaptam általa. 


Nagyon köszönöm, hogy elolvastátok az új bejegyzésemet és hogy itt voltatok velem.
Vanda

2020. május 15., péntek

Kívánságlista - könyvek, amiket nagyon szeretnék



Sziasztok, könyvmolyok!

Szóval, mint minden könyvmolynak, nekem is elég sok könyv szerepel a kívánságlistámon, amit minden próbálkozásom ellenére sem tudok csökkenteni, mert állandóan találok valamilyen új könyvet, ami nagyon érdekel. Most mégis megpróbálom a lehetetlent és a moly.hu-n Kívánságlistás könyveim közül megpróbáltam kiválasztani maximum 10 darab könyvet, amit nagyon megszeretnék venni és minél hamarabb olvasni akarom. 

Végül is ahogy átnéztem a több mint 190 könyvből álló "kis" listámat, rájöttem, hogy nagyon sok könyv van amit őrülten szeretnék. Szerencsére - és nagy nehézségek árán -, de sikerült leszűkítenem 8 darab könyvre. Ezen a listán van fantasy, romantikus és disztópia is.




1.) Sara Holland - Everless
Ezt a könyvet még Bookstagram-on láttam elsőnek, de akkor annyira nem keltette fel az érdeklődésemet. Bár a borítója megfogott, de különösebben nem foglalkoztam vele.
Aztán a barátnőm ajánlotta újra, mikor kezdett érdekelni. Végül elolvastam a fülszöveget is, hogy megtudjam mennyire érdekelhet és rájöttem, hogy nagyon jól hangzik és nekem ez a könyv kell minél hamarabb. Egyébként ez a könyv műfajban fantasy és egy kicsit romantikus is. Az eredeti nyelven 2018-ban jelent meg.
Eredeti ára: 2999.-



2.) Erin Morgenstern - Csillagtalan tenger
Eredeti megjelenése 2019-ben volt, itthon pedig idén jelent meg.
Gyönyörű a magyar borító, a fülszöveg is nagyon érdekes és ezért is írtam fel kívánságlistára. Ez a könyv is fantasy, mostanában nagyon sokat olvasok ebből a műfajból.
Egyébként szintén bookstagram-on láttam meg elsőnek, utána pedig az Agave oldalán. Úgy tervezem, hogy jövő hónapban kipipálom ezt a könyvet is.
A könyv ára egyébként szerintem picit borsós, bár tudom hogy több mint 540 oldalas és kemény táblás, de ez az ár szerintem még így is picit sok.
Eredeti ára: 5980.-




3.) Orvos-Tóth Noémi - Örökölt sors
Eredeti megjelenési éve 2018-ban volt, ez a könyv leginkább önismereti és pszichológiai. Engem nem sűrűn érdekelnek az ilyen műfajú könyvek, de erre nagyon kíváncsi lettem, amint meg láttam Tekla videójában. 
Puha fedeles, amit én a legjobban szeretek és nem is olyan hosszú. A molyon 92%-ra értékelték, sokan dicsérték, így ez plusz pont. Sürgősen be kell szereznem. 
Eredeti ára: 3360.-



4.) Mariana Zapata - Szívvel a falnak
Mivel ez a könyv idén jelent meg és romantikus, így természetesen az én kívánságlistámra is felkerült. Puha fedeles és több mint 600 oldalas, aminek az árát teljesen korrektnek tartom.
Egyébként láttam a többi borítót is és őszintén mondom, hogy a Könyvmolyképző kiadás a legszebb mind közül. Amint tudom, tuti hogy ezt is beszerzem. 
Eredeti ára: 3999.-



5.) Ruby Saw - Gázt neki, Család!
Ez az első könyv, ami igazából nem is könyv, hanem egy rövid novella. 
Ruby Saw - Gázt neki, Chiara! című könyvét, ennek az első részét még tavaly nyertem az egyik nyereményjátékán és őszintén nagyon megszerettem, így a listámon van a könyv folytatása is. A borítója gyönyörű és remélem az lesz a novellában amire gondolok... azt hiszem, hogy ezt csak e-olvasón tudom majd elolvasni, így amint megérkezik biztosan utána nézek és minél hamarabb elolvasom. 
Eredeti ára: - 



 6.) Caroline Kepnes - Te
Biztosan láthattátok már ezt a könyvet sok helyen, mert most újra felkapott lett. Eredeti megjelenése 2014-ben volt, ami azért nem olyan rég volt, itthon még sem lehet már kapni sehol. Szerintem még sokáig kívánságlistás marad, de bízom benne, hogy hamarosan meg fog jelenni a sorozatos borítóval is és így be tudom majd szerezni. 
Egyébként ez a könyv pszicho-thriller és azt mondják nagyon jó. A könyv második része által ismertem meg, mert azt Instagram-on nyertem meg nemrégiben. 
Eredeti ára: 3699.-



7.) Stephanie Garber - Legendary (Caraval 2.)
Az első része után nagyon izgatottan várom a második részét, közben még sem merem megvenni és elolvasni, mert utána várnom kellene a harmadik rész hazai megjelenésére. Egyébként a borítója gyönyörű, nagyon tetszik hogy kemény fedeles. A műfaja fantasy és két testvérpárról szól.
Nem egyedül fogom olvasni, hanem a barátnőmmel. Csak annyit tudok mondani, hogy nagyon elszeretném olvasni.
Eredeti ára: 3999.-



8.) Stephen King & Owen King - Csipkerózsikák
Utolsóként pedig itt van egy disztópia, amit apa-fia páros írt. Még semmit sem olvastam Stephen King-től, viszont nagyon is sok könyve érdekel. 
Ez a könyv kemény fedeles, több mint 700 oldalas és a magyar borítója gyönyörű. A könyv fülszövege arról szól, hogy mi lenne, ha a nők eltűnnének a világból. Van benne gyilkosság is, de Owen King szerint inkább mondhatni fantasy-nek, mint horrornak.
Tervezem, hogy jövőhónapban ezt is beszerzem.
Eredeti ára: 5499.-



Tehát ennyi lett volna az én Kívánságlistás bejegyzésem. 
Tudom, hogy sok könyv ezek közül régebben jelent meg, valakinek már rég lejárt, de én csak most kezdek felfedezni még több műfajt és írót/írónőt. 

Nektek melyik az a könyv, amit nagyon be szeretnétek szerezni? 
Ezek közül van amit olvastatok már? 

Sok puszi,
Vanda

2020. május 1., péntek

𝟷 𝚃É𝙼𝙰, 𝟼 𝚅É𝙻𝙴𝙼É𝙽𝚈 - 𝙰 𝙽𝙰𝙶𝚈 #𝙾𝙻𝚅𝙰𝚂𝙰𝚃𝙻𝙰𝙽𝙺𝙾𝙽𝚈𝚅𝙺𝙴𝚁𝙳𝙴𝚂

Sziasztok, könyvmolyok!


Mint már említettem, az én főoldalam az Instagramon van, ahol _justreadwithme_ néven találhattok meg. Ezen a platformon pár lánnyal összefogva kitaláltunk egy játékot, ami felvezető volt ehhez a kérdéshez. Sajnos ennek a projektnek a mai napon vége lett, de szeretettel fogadjuk a ti képeiteket és véleményeteket is ebben a témában, így bátran tegyetek fel ilyen képeket Instagram-ra.
A bejegyzés legalján majd belinkelem nektek a lányok oldalait is, érdemes hozzájuk is benézni.

Tehát mint a címből is kiderül: az Olvasatlan könyveinkről van szó.

Én abba a csoportba tartozom, aki csak úgy gyűjti és veszi az új könyveket. Minden akciót kihasználok és így több mint 80 olvasatlan könyv várja a polcomon, hogy kinyissam és elmerüljek a világába.  Mivel nem régóta olvasok rendszeresen (2019 augusztus óta), így nagyon sok mindenről lemaradtam: nem olvastam a Harry Potter könyveket, nem olvastam Sarah J. Maas-től még semmit, sőt még Stephen King-től sem. Sajnálom, hogy lemaradtam ezekről és most próbálom bepótolni, hiszen ami késik, az nem múlik.



A képen látható könyvek csak egy törtrésze annak, amit én eddig nem olvastam, de mindent szép lassan pótolok be. Ezeket a könyveket általában raktárvásárokon vagy nagyobb könyvakciók által szerzem be, ezért is gyűlnek fel egyszerre.
Úgy vagyok vele, hogy legalább van miből válogatnom és tudom nézegetni őket, hiszen szerintem minden könyvmoly imádja csak úgy bámulni a polcát, ami zsúfolásig van könyvekkel.

Olvasás terén egyébként mindenevő vagyok: ugyanúgy elolvasom a thrillereket is, mint a romantikus regényeket. Sőt mióta felfedeztem a fantasy világát, azóta azokat is nagyon imádom. Egyetlen problémám ez a disztópikus világ: nem rajongok értük annyira, így (bár még próba stádiumban van) annyi könyvet ebben a műfajban nem olvasok és olvastam még. 

Egyébként használtan is egyre bátrabban vásárolok könyveket és eddig szerencsére nincsenek rossz tapasztalataim ezzel kapcsolatban. Egyre több könyvemet vásároltam úgy: Colleen Hoover-től a Velünk véget ér például teljesen újonnan vettem, mégis én vagyok a második tulajdonosa. 


Szeretem a könyves kiegészítőket is, így azokat is gyűjtöm. Legnagyobb kedvenceim a könyvekhez tökéletesen passzoló gyertyák, elég sok össze is gyűlt már a fairylights candles által, akiknek a gyertyái nagy kedvenceim. Gyűjtöm még a könyvjelzőket (imádom a könyvmolyképző könyvjelzőit!), a praktikus könyvtokokat is. 

Összességében tehát én a ‘sok olvasatlan könyvek’ táborát erősítem és egy percét sem bánom ennek. 


Ti melyik táborhoz tartoztok: sok olvasatlan vagy kevés olvasatlan könyveid vannak? Meg bírod állni, hogy ne vásárolj több könyvet? 

Ha érdekel, hogy a többi lány hogyan vélekedik erről, hogy mennyi olvasatlan könyvük van, akkor nézzetek be az bookstagram oldalaikra:
 - Klára (bookworm_kisasszony) - az ő ötlete volt ez az egész és innen is köszönöm, hogy részt vehettem ebben.
 - Fanni (horizonofbooks
 - Adri (minimalistbooks)
 - Noncsi (noncsi.books.wonderland)
 - Dea (deasbooksta)


Köszönöm, hogy elolvastad az újabb blogbejegyzésemet, remélem hamarosan még visszatérsz majd ide.

Ha pedig van valamilyen könyves téma, amivel szeretnéd hogy foglalkozzak, hogy együtt kibeszéljük, akkor nyugodtan írd meg Instagram-on vagy akár e mail-ben is, minden ötletet szívesen várok és fogadok.


Vigyázzatok magatokra,
Vanda

2020. április 17., péntek

Stephanie Garber - Caraval (spoiler)


Sziasztok, könyvmolyok!



𝙲𝚂𝙴𝙻𝙴𝙺𝙼É𝙽𝚈𝙻𝙴Í𝚁Á𝚂𝚃/𝚂𝙿𝙾𝙸𝙻𝙴𝚁𝚃 𝚃𝙰𝚁𝚃𝙰𝙻𝙼𝙰𝚉!

Biztosan mindenki nagyon jól ismeri legalább csak hallásról a Caraval varázslatos világát. Hetekkel ezelőtt nekem is sikerült megismernem Stephanie Garber által kitalált világot és történetet.

Ezt a történetet is már elég régóta akartam olvasni, hiszen annyi helyen láttam, hogy nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Amint befejeztem rögtön meg is kérdeztem magamtól: mégis miért nem olvastam hamarabb? Miért vártam eddig és most mennyit kell várnom, mire megveszem a folytatását? Lehet hogy elfogult vagyok, de nekem nagyon tetszett, általa még jobban meg szerettem a fantasy-t.


Elsőnek beszélek egy kicsit a könyv külsejéről:
A borítója nekem nagyon megtetszett, gyönyörűek a színek rajta és akárki meglátja biztosan rögtön megakad rajta a szeme. Persze a fülszövege is mindent elmond, de még sem túl sokat, épp amennyit kell, hogy valaki a kasszáig vigye a könyvet és izgatottan kezdjen az olvasásának.
Caraval volt az első könyvem, amiben térkép volt, így még izgalmasabbá tette számomra az olvasását, sokszor lapoztam vissza, hogy lássam most épp hol járnak a szereplőink.




És akkor jöjjön az értékelésem a könyvről: 
A főszereplő, Scarlett bár nekem kicsit idegesítő volt a folyamatosan kétkedéseivel, de szerettem, ahogy egyre több mindent megtett a testvéréért, ahogy lassacskán megbízott a matróz fiúba, majd bele is szeretett. Tella kevesebb szerepet kapott, pedig szerettem hogy ennyire szeleburdi, ki akarja élvezni az életet (a szigorú apja ellenére is), de közben figyel a testvérére és nem akarja őt sem hátra hagyni. 
Az egész történetnek a vége tetszett a legjobban, bár szerintem nem vagyok ezzel egyedül. Kiderült Julianről, hogy ő is a játék egy szereplője, sőt ha kell meg ennél több: ő Legend fivére is... elsőnek is: mi van? Én azt feltételeztem hogy Ő maga Legend, aztán rá kellett jönnöm, hogy ez így túl egyszerű lenne. De azt sejteni lehetett ezután, hogy Legend nem adja majd ilyen könnyen magát és nem fedi fel a kilétét. De hogy valójában tényleg gonosz lenne, hogy csak a játékért él? Hát igen, ez is előfordulhat. Mindenesetre én nagyon izgatott vagyok és hamarosan be szerzem a második részt is. 


Összességében:
Hatalmas fordulatokkal kellett szembenéznie Scarlett-nek és közben emlékeztetnie magát, hogy ez csak egy játék. Szerettem, hogy őt nem is a nyeremény hajtotta, hanem egy cél lebegett a szeme előtt: hogy megtalálja a testvérét.
Komolyan, mindenkinek teljes szívemből ajánlom ezt a könyvet!
Egyértelműen a "hűűha" kategóriába sorolható ez a könyv. 

Ha te olvastad már, hogy tetszett? Melyik szereplőt szeretted a legjobban? 


Vigyázzatok magatokra,

Vanda

2020. április 10., péntek

Idetévedtem...

Kedves idetévedt Könyvmoly!


Üdvözöllek a blogomon.

Egyszerű oka ennek a blog létrejöttének, hogy szeretek fotózni, szeretek olvasni és szeretem megosztani a véleményemet másokkal.

Elsőnek nem akartam ezt platformot létrehozni, hiszen felnőtt dolgozó- és tanuló nőként nem mindig van időm leülni a gép elé, de végül elhatároztam, hogyha még keveset is fogok posztolni ide, akkor is megcsinálom.
Leginkább az Instagramon vagyok elérhető (@_justreadwithme_ néven megtalálhatsz), de igyekszem hamar belejönni a blogger világba is, hogy itt is több értékelést oszthassak meg veletek.

Fogadjátok sok szeretettel a könyves élményeimet!

Vanda